3 év :)

Bizony-bizony...már három éve vagyunk együtt és minden szép és jó. Persze szükség volt az összecsiszolódásra, de úgy tűnik, hogy a nehézségek csak még jobban összehoznak. :) Szeretem az életem és boldog vagyok.

odafakingolós nap

a nap mérlege: 355 kilométer, 7 beteg: két szívbeteg, két agyi történés (ebből egy elhunyt), egy lórugott srác, egy abszolút lábtörés. ez nem volt egy átlagos nap, de nagyon nem.

nem tudom, hogy miért, de tuti, hogy nem azért. :)

 Tegnap este még egy rinyálós blogot akartam írni, de mára javult a helyzet. Tegnap elég durván összejöttek a dolgok: a főnök felkért egy oktatásra, amit végül nem vállaltam el. Kedvem és megfelelő tudásom lenne hozzá, de kollektív módon visszautasítjuk a dolgot. Elegünk volt abból, hogy ingyen és bérmentve a szabadidőnk rovására kell népszerűsítenünk a céget. Főleg úgy, hogy ha csak a legcsekélyebb engedményt szeretnénk a cégtől akkor minden alkalommal visszautasítanak. Úgy érezzük, hogy ez nem mehet így tovább. Remélem, hogy eléggé össze tudunk tartani, mert ha csak egy ember vállalja az oktatást az elég nagy kudarc lenne.
 Másrészt a mezőkovácsházi polgármesteri hivatali aktakukacokból is elegem volt. Tegnap küldtek egy felszólítást (különösebb előzmények nélkül), hogy szemétdíjhátralékunk van. Naés? Hónapokig tartott elintézni a lakást, hetekig tartott Imola állampolgársági ügyintézése és erre most jönnek ezzel. Meg vannak huzatva én mondom. Az lenne a legjobb ha lenne végre egy saját helyünk és nem basztathatna senki (najó basztatna, de nem itt és nem ilyen kicsinyes banda). Persze nincs vita és veszekedés köztünk. Biztosak vagyunk abban, hogy megoldjuk a gondokat. :)

jókisnap

 Persze ez a mostani csak 20 perce kezdődött, de a tegnapi sem volt rossz. :) Megvan az öltönyöm, amit a Zéletem kockáztatásával kellett megszerezni, mert az eladó néni elég masszív, de borzasztó ízléssel volt megáldva és folyton piros meg fekete inget akart rámsózni. Imola és Anya alig bírták ki röhögés nélkül. Én is közbeléptem, mert közöltem a matrónával, hogy nem őt veszem feleségül, szóval tessék szíves lenni nyugton maradni. Kiderült, hogy sem inget, sem nyakkendőt nem tudunk szerezni (normálisat meg főleg...:)) úgy döntöttünk, hogy máshol is szétnézünk majd, de ide inkább nem jövünk. :D Jó móka volt azért az egész.
 Ma mentőzöm, holnap Mamáéknál kell összerakni a locsolórendszert, szombaton megint meló, vasárnap Anyuéknál kaja. :) 

kéne egy dühöngő...

 Legalábbis, amikor mentőbalesetről hallok. Most a cikket követő kommentek verték ki a biztosítékot. Nem rendült meg a bizalmam a saját munkám iránt, egyszerűen csak fura, hogy ha történik valami akkor a mi hibánk, bezzeg ha nem érünk oda időben egy beteghez akkor az is a mi sarunk. Ezt el kellett mondanom.

netmentes idők. :)

 Mostanában kissé a háttérbe vonultam és kevesebbet írok twitteren. Nincs ennek különösebb oka, inkább csak jó a hangulat a dolgozók között (kivéve persze a főnököt:)).
 A hétvégén volt nálunk Kinga, akinek nagyon örültünk, mert rég járt itt és egy csomó dologról beszélgettünk meg moziztunk meg Anyuéknál voltunk meg még egy csomó dolgot csináltunk együtt. Láttuk a Maci Lacit 3D-ben és be is jött vastagon. :) Esküvőügyben van ám sok előrelépés. Lefoglaltuk a házasságkötő termet és megbeszéltük azt is, hogy mi visszük a pezsgőt. (Utóbbi azért jó, mert olyan pezsgő lesz, amilyet mi szeretnénk) Sikerült a kaját is megbeszélni. Elég jó menüt sikerült összeállítani és a hely is sokat fog szépülni addig. Persze van, aki elégedetlen, de igyekszem nem felvenni a dolgot. :)
  Fura, de mostanában nem nagyon vagyok gépközelben. Azt hiszem, hogy mostanában munkaügyben fárasztóbb időszakot élek és inkább pihenek itthon. Mondjuk a házimunka egyre jobban kikapcsol, de nem lettem azért otthonkás mammerré. :D

remények

 Talán ezzel a szóval tudnám jellemezni a mostani időszakot. Tegnap voltunk Békéscsabán, ahol elintéztük a hivatalos fordítást. Persze egy csomót várni kell és sokba fog kerülni, de ez már meg sem lep. Fura, hogy csak nekünk fontos az esküvő, de leszarom. :D Akkor is esküszünk. :) Megvettük a meghívókhoz is a papírt, szóval lassan lehet várni a borítékot. :) Jó érzés, hogy mindent mi szervezünk és minden olyan lesz amilyennek szeretnénk.
Este olvastam egy cikket arról, hogy pozitív változások előtt áll a lakástakarékos megtakarítási forma. Persze biztosan nem lesz ettől kolbászból a kerítés, de talán lesz lehetőségünk ésszerű keretek között költözni. Emiatt azért csesztetnek is a mentőállomáson, mert szerintük túl óvatos vagyok, de mindig hozzáteszik, hogy bár lettek volna kissé óvatosabbak. Minden esetre jó lenne egy jobb otthon, mert ugyan ezt a mostanit is egyre jobban tuningoljuk, de mégsem a legideálisabb megoldás.