dolgok a maguk útján :)

Elég nehezen ébredtem, mert sokáig olvastam az Anettől kapott krimit. Mivel én értem be elsőként, így "választhattam", hogy melyik autón dolgozom. A szállítóautót választottam és nem bántam meg. :) A tegnapinál pörgősebb napunk volt, de délután azért felidéztünk pár buliélményt. Este a főnök váltott és "visszakaptuk" a régi stílusát! :D Mindenbe belekötött és majdnem az orromra csapta a garázskaput. :D Holnap korán kelünk, mert Imola dolgozik, mi Apuval meg autót szerelünk. :D

tökölődés

Reggel még minden vágyam egy unalmas nap volt, hát megkaptam. :D Igazi minőségi csere volt és nem törtük össze magunkat a munkában. Sajnos ez elég rossz hír, mert nagy az unalom, plusz most nagyon figyelik a vonulásszámokat és könyörtelenül lecsapnak, ha keveset mennek a kocsik. Reggel láttam, hogy bent van a főnök és ilyenkor igyekszik az ember nem szem előtt lenni. Fura mód tök normális volt és elbeszélgetett velünk. Szerencsére eltelt gyorsan ez a nap és jöhettem haza. Imola készített bacon-ös, gombás tésztát és csokis croissan-t holnapi ebédre. Közben megnéztem és ketten is be vagyunk írva esetkocsira, holnap nappalra. Úgy döntöttem, hogy átadom a terepet, mert kevésbé szimpi lesz a tiszt.

ha főzök, akkor már jó a nap :)

 Pár hete kaptam meg, hogy minek házasodtam, ha tudok főzni, mosni, meg takarítani. Őszintén szólva nem ezért, hanem az emberek számára szinte luxusnak számító módon érzelemből. :) Tehát szívesen csinálok meg mindent itthon, ha kedv is van hozzá és lehet kreatívkodni (a főzés meg hatványozottan ilyen). Hajnalban annyira jókat álmodtam, hogy vigyorogva keltem és a napsütés csak javított a dolgokon. Összeszedtem, hogy mit kell vennem és elindultam boltba. Négy boltot végigjárva sikerült is nagyjából megvenni mindent, amikor hívott kollégám, hogy összejöttek a dolgai és be kéne ugorjak holnap helyette. Több okból se haboztam a pozitív válasszal: tegnap ez a kollégám látott el javítási tanácsokkal generátorügyben, ha én cserélek, akkor ő is be szokta vállalni, egy ötnapos munkamaratont szed ketté, amikor visszaveszi a cserét, szeretek azon a kocsin dolgozni, amire megyek. Bekapcsoltam az új kedvenc zenémet a Boy nevű csajcsapatot és nekiálltam Imola anyuja féle paradicsomlevest főzni és a lilahagymás krumplisalátát összedobni. Beszéltem Imolával és anyuval telefonon, majd kimentem Imola elé a buszhoz, vásároltunk, hazajöttünk ettünk és ketté áll a fül. :) Holnap biztosan nagyon álmos leszek, szóval mára ennyi. :)

asszem

 Ma olyan bizonytalan voltam vagy mégsem? :D A melóban sikerült összefutnom az autóvillamosságis kollégámmal és megbeszéltük, hogy mi lehet a hiba és hogy miképp kell elhárítani (aki látott már csavarhúzót és villáskulcsot annak nem jelenthet gondot), így nagy örömmel hívtam Aput, hogy jupijájé meg tudjuk ketten  javítani, erre jött azzal, hogy nem ért hozzá, meg ilyenek. Komolyan felhúztam magam! Persze nekiállnék én is, de csak két kezem van és jó lenne valaki, aki rutinosabb szerelésügyben. A munka elég brutál volt, mert jött valami front és kevésnek bizonyult az összes mentőautó. Kicsit betegnek érzem magam, de biztosan jól leszek, ha kialszom magam. :)

Furanap

 Reggel elég furcsákat álmodtam, így úgy döntöttem, hogy felkelek. :D Még kávé előtt voltam, így ért az önkormányzati dolgozók érkezése. Kiderült, hogy voltak a megbeszélt időpontban, de nem jutottak be. Elég meglepő dolog volt, mert itthon voltam. Mindent rendben találtak természetesen. :) Ezt megünnepeltem egy hagymás rántottával és kávéval. Felöltöztem, majd elindultam mamáékhoz, hogy feltöltsem a kocsi aksiját. Bírom őket, de még mindig elég ideges voltam és túl sokat kérdeztek. :D Hazaérve úgy döntöttem, hogy lefekszem aludni. :D Imola hívása ébresztett és valamiért rossz kedvvel ébredtem. Elindultam elé, vettem ki pénzt, majd jöttek a kiakasztások. :D A postán megkérdezték, hogy kiszámoltuk-e forintra, hogy mennyit kell fizetni a csekkekért, mert nincs aprójuk. A Telenor boltban nem tudták leigazolni, hogy befizettük a számlát, a gyógyszertárban meg nem nagyon tudtak visszaadni... Vettünk végül kaját és nagy nehezen hazajöttünk. Imola pucolt grapefruit-ot én meg főztem spenótot és tükörtojást. Holnap dolgozom és találnom kell valakit, akire rábízhatom a kocsit. :)

elmaradás

 Sajnos tegnap nem írtam blogot. Terveztem, de pörgős este jutott nekünk, így minden vágyam a pihenés volt (persze csak szabályosan, vagyis: kikapcsolt nadrágszíjjal néztük a telefont...;)). A tegnapi nap elég jól sikerült. Nem siettünk a felkeléssel. Reggeliztünk, majd megint visszafeküdtünk. :D Nagy nehezen elindultunk boltba és három bolt végigjárása után vettünk mindent az ebédhez. A menü brokkolikrémleves és széna-szalma volt. A továbbiakban már csak pihentünk. Este meg ugye történt, ami történt.
 Ma reggel hazajöttem, reggeliztünk, majd lefeküdtem aludni. (Hiába a szabályosan kihasznált éjszakai pihenőidő :D) Dél körül ébresztett Imola, hogy lassan indulnunk kéne. Felöltöztünk és indultunk is a kocsival, ami szépen kelt életre. A benzinkúton viszont már nem lehetett újra elindítani. Felhívtam pár kollégát mire sikerült szerezni valakit, aki bebikázza a kocsit. (A dízel autónak nincs szüksége az akkura, ahhoz, hogy járjon, mert a gázolaj magától robban be a nyomás hatására a hengerben.) Felhívtam Aput, hogy rá tudunk-e mérni az autó elektromos rendszerének teljesítményére. Mezőhegyesen még tankolni is kellett, mert a kovácsházi benzinkút zárt, amikor odaértünk és vettünk egy bikakábelt. A mérés eredménye végül beigazolta a sejtésem: a generátor nem tölti az akkumulátort és emiatt nem lehet indítani. Sajnos így felelőtlenség lett volna elindulni bárhová. Leraktuk a kocsit Mamáéknál és hazasétáltunk. Rendeltünk pizzát és közben Paprika tv-t néztünk, hogy jobban fájjon! :D Úgy tűnik, hogy az autó mindig akkor alakít be, ha felmerül, hogy megtartom. :D

Majdnem nem történt semmi

Elég nyugis munkanap volt és sokat hülyültünk. Kicsit elkedvetlenedtem az autó eladással kapcsolatban, mert még mindig nem ment el. Persze mélyen ár alatt tuti elmenne, de azt meg nem akarom. Este tök jó volt itthon. Imolával is röhögtünk egy csomót! :)