Tegnap reggel felkeltünk, megreggeliztünk, majd beugrottunk a háziorvosunkhoz, mert a terhesség vége felé is kell egy belgyógyászati vizsgálat (ekg és vérnyomásmérés), amit le is tudtunk, majd megnéztünk egy picit hosszabb, de simább útvonalat Békéscsabára, mert mind Imola, mind Balázs jobban érzik magukat így. :) Békéscsabán elsőként felnit és téligumit akartam venni a Golfra és megnéztünk egy mások által ajánlott helyet. Elég profi gumiszervizről van szó és elég gyorsan bepakolták nekem a csomagtartóba a négy komplett kereket. :) Ez után jött a nap legnehezebb időszaka, ami a CTG és azt követő egy óra volt. Történt ugyanis, hogy a védőnők által készített CTG-n Balázs nagyon inaktív volt (előtte és utána nagyon aktív volt) és ezért az orvos a vizsgálat megismétlése mellett döntött a szülészeti osztályon. Maga a vizsgálat arra jó, hogy megnézze, hogy mennyire aktívak a magzatok a méhen belül, ugyanis magas aktivitás esetén jó a vérellátás. Ha a második CTG-n is ennyire inaktív Balázs, akkor Imolát azonnal megcsászározzák. A szülészetre ugyan be tudtam kísérni Imolát, de ki kellett jönnöm és izgulhattam kint a folyosón, hogy mi lesz. Egyik pillanatban egy szőke hajú és fehér ruhás jelenés robog el mellettem, akiben felismertem Ágit, a szülésznőt, aki majd Balázst segít kiköltöztetni. Gyorsan kifaggatott, majd robogott tovább és a kezébe vettem Imola dolgait. Később visszajött és megnyugtatott, hogy az ismételt vizsgálat jól sikerült és elkapták Balázst, amint karate gyakorlatokat végez. :) Még egy sort kellett várnunk, ugyanis Ági szólt a szülészdokinak is, hogy esemény van és nézze meg Imola eredményeit. Sajnos épp dolga volt az igazgatáson, de aztán jött és ő is megnyugtatott. Az izgalmak után farkaséhesek voltunk, így ettünk, majd vettünk a Brendonban étrendkiegészítőt és a Tescoban vettünk még néhány dolgot. Mezőkovácsházára érve beugrottunk a kacsánkért mamáékhoz és beszélgettünk egy kicsit. Hazaérve ettünk és pihentünk, majd aludtunk.
Ma reggel hétkor kellett volna kelni, de eléggé a nehezünkre esett (főleg nekem). Felpakoltuk a kacsát és robogtunk is Mezőhegyesre ügyintézni. Imola jogsijához szereztünk elsőként orvosi igazolást, majd az okmányirodában el is kezdtük a jogsi megújításához szükséges procedúrát, így nagyjából egy hónap és Imola megkapja a magyarországi jogsiját. A következő állomás az anyakönyvvezető volt, mert a törvény szerint nem fogadják el a 300 napnál régebbi házassági anyakönyvi kivonatot Balázs anyakönyvezéséhez. Itt eléggé kiakadtunk, mert miközben kint várakoztunk a hivatali dolgozók nadrágokat próbálgattak az irodában. Félreértés ne essék, nem vagyok farizeus munkabuzi, de ez szerintem egy állami hivatalnál elfogadhatatlan. Mint kiderült az előző mezőkovácsházi anyakönyvvezető "elfelejtette" értesíteni a mezőhegyesit, hogy Imola magyar állampolgár lett, így nem tudta kiadni az anyakönyvet. Mondjuk itt is felhúztam a szemöldököm, mert a hölgy úgy kurvaanyázott, hogy közben vagy egy percig levegőt sem vett és mindezt előttünk... Az utolsó kötelező pont Imola munkahelye volt, ahol szemlélődőként beleláttam az iroda mindennapjaiba. Ezt követően a nap további részét anyuéknál töltöttük, ami most több volt, mint jó. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése