Kimerültem és jó lenne panaszkodni egy sort, de nincs kinek így nem tehetek mást, mint ide pötyögök. Ha nem vagy kíváncsi a rinyálásomra akkor nyomás innen.
Elfáradtam és úgy tűnik, hogy egyedül kell talpra álljak. Próbáltam Imolának kibeszélni a dolgaimat, de ő sincs jó passzban, így valakinek engednie kellett és én voltam az. Azt hiszem, hogy a héten ma tudtam fizikálisan pihenni, de lelkileg padlón vagyok. Folyton kell valamit csinálnom és a feladataim csak gyűlnek. Magányosnak érzem magam, pedig tudom, hogy vannak mellettem. Ma egész nap csak feküdtem volna egy könyvvel, de nem lehetett. Egy rakás házimunka és intéznivaló maradt rám és egyszerűen muszáj volt megcsinálnom. Próbálnék változtatni dolgokon, de kis idő múlva minden úgy megy, mint régen. Vannak időszakok, amikor úgy érzem, hogy nem tudok megfelelni az elvárásoknak. Most ez egy ilyen időszak és valahogy nem érzem úgy, hogy viselhető időn belül megváltozna. Legszívesebben üvöltenék, de nem tehetem, mert egyrészt nincs kinek, másrészt nem változna semmi. Nem tudom, hogy meddig vagyok még használható vagy kihasználható, de azt hiszem, hogy telik a pohár. Remélem, hogy mielőbb talpra tudok állni.
Szia! Tudom, hogy pontosan azt kellene tennem, amit te velem: bíztatnom téged. Viszont most én is annyira padlón vagyok és olyan kilátástalan a helyzet, hogy én sem hiszek már javulásban. Valóban túl sok az elvárás, és nehéz nekik megfelelni, de fiatalok vagyunk, strapák vagyunk, úgyhogy idővel túlleszünk ezen az időszakon...
VálaszTörlés