mittomén

Vannak napok, amikor minden megy magától és egyszerűen klappolnak a dolgok... Ez a nap marhára nem ilyen volt. Voltak részsikerek ezt nem tagadom, de rég voltam ennyire padlón és még egy vesegörcs is befigyelt. Többször éreztem ma azt, hogy felborítom az asztalt és itthagyok mindent a picsába, de vagy kemény vagyok, vagy marha (inkább az utóbbi) és tovább próbálkozom. Tudom, hogy van a szöveg a dolgok meg emberek fontosságáról, de azt is tudom, hogy a hiány akkor derül ki, amikor az adott dolog már végképp nincs. Egy deka életkedvem sincs és ezen a környezetemben lévők se javítottak túl nagy sikerrel. No mindegy, egy ideig még tolom ezt a biorobot státuszt, de néha igazán beintenék...